Budaligeti Polgári Kör

Alapítva: 1926

Máriaremetei kegytemplom 1926-ban

Budaliget története

A városrészt eredetileg Szögligetnek nevezték.

Az 1920-as években épült ki, családi házas lakóterületként. Várkonyi Mátyás, külügyminisztériumi tisztviselő kezdeményezésére néhány értelmiségi Kózol Sándor, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Clair Vilmos, a Párbajkódex szerzője, Szörényi Rezső rendőr-százados, Daróczi Endre erdélyi ügyvéd egyesületet alakított, Budaliget Érdekeit Védő Egyesület néven. Mivel Magyarországon van Szögliget nevű település, ezért a terület nevét hivatalosan Budaligetre változtatták. Utakat építtettek; a mai utcaneveket is ők adták, ősmagyar nevekből. Egyedül a remetei szervita templom környékén ragaszkodott az egyház a vallásos elnevezésekhez. Bevezették a villanyvilágítást és a telefont. A Röszler (Jandák) vendéglőben tekepályát építtettek, ami a társas életet kulturált formába terelte. A kultúrház a második világháború után jött létre, szintén Várkonyi Mátyás kezdeményezésére.

Budaligetet 1950-ben csatolták a fővároshoz Pesthidegkút község részeként.